Hrlevl




szazalek_emblema
2008. augusztus 13. szerda, 11:12

Amerika–Gy?r - Szabadon választott tantárgyak, barátként tanító tanárok, szigorúan szabályozott szórakozás – az amerikai kontinensen egy évet cserediákként eltölt? középiskolások számoltak be lapunknak tapasztalataikról. A Rotary-mozgalom révén jutottak el a tengerentúlra.

Amerikai történelmet, üzleti ismereteket és hegesztést is tanult Kaliforniában Radics Kristóf, ott ugyanis maga választhatta ki tantárgyait. Ez az, amiben szerinte leginkább eltér a hazai gyakorlattól a tengerentúli oktatás és sokféle formában biztosít rendszeres sportolási lehet?séget a fiataloknak. A gy?ri fiatal ezért a vízilabdázást is meg akarta tanulni.

Bár alig értett hozzá, nem azt nézték, mit nem tud, azt dicsérték, hogy jól tempózik. Kristóf szerint ez jellemz? a tengerentúli hozzáállásra a mindennapokban is, de f?ként az iskolákban: mindenben keresnek és általában gyorsan találnak olyan pozitívumot, ami alapján biztathatják egymást.

Radics Kristóf
Radics Kristóf

Viszont a rendszer a fiatalokkal szemben szigorúbb, mint nálunk az esti szórakozás tekintetében, ha kés?n fiatalt látnak szórakozóhelyen, utcán a rend?rök, hazaküldik. Alig tudott angolul, amikor megérkezett Ukiahba, de hamar megtanulta és kint leérettségizett.

Heim Balázs szintén Amerikában érettségizett, Washington államban, Tacomában. Testvérét már a Kisalföldb?l ismerhetik olvasóink, írtunk arról, hogy Szingapúrban tanult, dolgozott. Példája is ösztönözte öccsét, aki szintén azt emelte ki élményei közül, hogy az iskolában nem az volt az els?, mint itthon, hogy lediktálták az órarendjét, eldönthette, mit tanul. Az egyik tantárgya – amire osztályzatot is kapott – tulajdonképpen az volt, hogy tanársegédként egy oktató adminisztrációs munkáját elvégezte. Egyébként is az jellemzi ottani iskoláját elmondása szerint, hogy közvetlen a tanárok és a diákok közti kommunikáció, gyakran van lehet?ség egyéni beszélgetésekre. Házi feladatát pedig, ha délután e-mailben elküldte tanárának, másnap már az asztalán várta annak értékelése. „Az iskola számos módon azt próbálja elérni, hogy a diákok rájöjjenek, magukért tanulnak. Olyasmiket tanítanak, amiket gyakran kell alkalmazni feln?ttként a mindennapokban, azt, hogyan juthat az ember önállóan egyr?l a kett?re, hogyan valósíthatja meg saját ötletét."

Heim Balázs
Heim Balázs


Szintén a tengerentúlra jutott el a Rotary révén Ráskai Dóra, de Dél-Amerikába, Brazíliába. S?o Paulo megyében egy negyvenezres kisvárosban élt egy évig. Angolul jól beszélt, de ott ezt a nyelvet kevesen értették. Nagyon hamar „ráragadt" azonban a portugál – mondja. Elmondása alapján a helybeliek mint cserediákot körülrajongták, mentalitásuk sokat segített neki abban, hogy ne legyen honvágya és kiismerje magát országukban. Szerinte a brazilok nyitottak, közvetlenek, egy-két jó szavuk mindig van mindenkihez. Van idejük beszélgetni, szánnak id?t egymásra, a szabadid?re és a szórakozásra, mindezt fontosnak tartják. „Hamar úgy éreztem magam házigazdáim közt, mintha már régóta ismerném ?ket. A tanár-diák viszony is a baráti jelz?vel jellemezhet? náluk. Mindez sokat segített, a rotarys fogadócsaládomnál pedig családtagnak érezhettem magam" – mondta el Dóra, aki részt vehetett egy karneválon és járt Rióban a Krisztus-szobornál is.

Ráskai Dóra
Ráskai Dóra


Kétezer méter fölötti magasság, gyönyör? táj, a maja kultúrát idéz? történelmi légkör, hagyományaikat ?rz? indiánok, kevés turista – így jellemezte Mexikónak azt a részét Varga Vera, ahol egy évet tölthetett. San Cristobal de las Casasban turizmust tanult, így az ország más részeit is jól megismerte és már spanyolul is jól beszél. Szerinte a mexikóiak kedvesek, vidámak, mindenben a jót keresik, már üdvözlésük is egy közvetlen ölelést jelent és tapasztalatai alapján az ország közbiztonságával sincs gond. Úgy véli, a Rotary biztosította lehet?séget érdemes kihasználni, ezért hamarosan testvére is követi példáját, szintén Mexikóba mehet.  (B?vebben, képgalériákkal: www.kulfoldrol.kisalfold.hu.)

Varga Vera
Varga Vera



Diáknagykövetek a nagyvilágban
A diákcseréknek már hagyományai vannak a Rotary-mozgalom keretében. A gy?ri klub általában évente öt fiatalt fogad a világ távoli pontjairól és ennyit is juttat külföldre. Többnyire Ausztráliába, Japánba, Brazíliába, Mexikóba vagy az Egyesült Államokba és ezekb?l az országokból érkeznek egy-egy évre a középiskolás korú tanulók. A Rotary Club Gy?r ifjúsági programját Radics Zoltán koordinálja. Elmondta, háromlépcs?s rostálás keretében választják ki a diákokat, akik Gy?rb?l a világ más részeibe utazhatnak rotarys fogadócsaládokhoz. Erre azért van szükség, mert mintegy diáknagykövetként városukat, hazájukat és a Rotary-mozgalmat is képviselik, viszont nem feltétel az angol nyelv magas szint? ismerete, elég, ha megértetik magukat némiképp, hiszen egyedül utaznak. A fogadóhelyen is iskolába járnak és a családok családtagként fogadják ?ket. Rotarys szüleiket többnyire papának és mamának szólítják, emellett a helyi Rotary Clubban és az iskolában is van úgynevezett keresztapjuk, mentoruk. Mindez nagyon fontos része a csereprogramnak, hiszen a fiatalok különben valószín?leg nehezen viselnék azt, hogy hosszú id?re távol kerülnek otthonuktól. A távolban eltöltött egy év után viszont mintegy világpolgárrá válnak, többnyire fels?fokú tanulmányaikat is külföldön folytatják. A Rotary alapcélja a segítés, ezen programjával a fiatalokat támogatja, hogy világot lássanak, idegen nyelvet tanuljanak, jobb eséllyel alakíthassák jöv?jüket.

http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/cserediakok_gyorbol_az_amerikai_kontinensre_/2066697/