Hírlevél




szazalek_emblema
2009. augusztus 28. péntek, 11:30

Gy?r büszke lehetne gazdag történelmére

 
Gülch Csaba
2009.08.27. 09:30
 
     
 

Gy?r - Folytatjuk sorozatunkat, és ahogy korábbi írásainkban, úgy most is azt az egyszer? kérdést tettük fel a megszólítottnak, hogy mit szeret, illetve nem szeret Gy?rben. Lebó Ferenc szobrász, éremm?vész válaszolt.
 


A szarvasi születés? Lebó Ferenc felesége révén került Gy?rbe. Azóta olthatatlan szerelem köti a folyók városához (is). Ezt a szenvedélyes kapcsolatot, h?ségét az alkotó az elmúlt évtizedekben számos m?vével – többek között két köztéri szoborral, tucatnyi domborm?vel – meger?sítette.

– Gy?rben folyók és utak futnak össze, a város egy természetes centrum, amelynek olyan múltja van, amire méltán lehetnek, illetve ha ismernék, lehetnének büszkék az itt lakók. Ezt a gazdag történelmet szeretem els?sorban a városban – hangsúlyozta érdekl?désünkre Lebó Ferenc. – Mosolygok a bajszom alatt, mikor mostanában emlegetik: a Szent István által alapított egyházmegyék közül egyedül a pécsi alapításának pontos idejét tudjuk. Az még egyszer sem hangzott el, hogy az ezeréves püspökséget – alapítólevelének bizonysága szerint – városunkban, Gy?rött alapította a szent király. Szeretem a Káptalandomb egyedülálló hangulatát, amely minden részletében történelem. Olyan impulzusokkal, érzésekkel ajándékoz meg minden alkalommal, amelyek a Gy?r iránti szerelmemet még jobban er?sítik. Meg kell említenem a belvárosi kis utcák kapualjaiban fellelhet? oszloptöredékeket is, amelyek a román kortól a reneszánszig, a barokkig tanúskodnak a régmúlt id?k teremt? szépségér?l.

Lebó Ferenc szobrász, éremm?vész szereti a Káptalandomb egyedülálló hangulatát, amely minden részletében történelem. Fotó: Bertleff András
Lebó Ferenc szobrász, éremm?vész szereti a Káptalandomb egyedülálló hangulatát, amely minden részletében történelem. Fotó: Bertleff András

Lebó Ferenc szerint nagy veszteség Gy?r számára, hogy a város hajdan dics? korszakokat megélt er?dje szinte teljességgel elt?nt az évszázadok során. A sértetlenül megmaradt milánói er?d példáját említve a szobrászm?vész úgy véli, ebb?l komoly kulturális és idegenforgalmi t?két kovácsolhatott volna a város. Vallja: az egyedülálló építménnyel Gy?r a magyar Milánó lehetett volna.

– Az rendben van, hogy er?s gazdaság, ipar nélkül nem létezik egy város, de évszázadokat átível? kultúra nélkül sem. Valami olyan hosszú távú ?befektetések? kellenének a városban, mint amilyen az ezernégyszázas évekb?l a firenzei Brancacci bankárcsalád nevéhez f?z?dik. Kápolnát építtettek, amelynek freskóit a neves mester, Masaccio készítette. Ez a ?befektetésük? még ma is ?kamatozik?. Egy város nemcsak téglából és betonból épül fel, hanem az ott él?k szellemiségéb?l, elkötelezettségéb?l, büszkeségéb?l is, amely a közösséget, Gy?rt összetartja.


A szobrász szerint alaposabban meg kellene ismerni az itt él?knek nagy múltú lakóhelyük történetét.

– Azét a városét, amelynek három mártír püspöke volt, amelynek bazilikájában olyan emlékeket ?riznek, mint a Szent László-herma, a Könnyez? Sz?zanya kegyképe és Boldog Apor Vilmos szarkofágja. Azét a Gy?rét, amelynek szívében, a Káptalandombon egy feltáratlan kazamatarendszer húzódik, amelyet miel?bb be kellene mutatni a gy?rieknek, a város vendégeinek is. Igazi turistacsalogató különlegesség lehetne! Miként azok a felélesztett legendák, mondák, el?deinkt?l örökölt történetek is, amelyek nemcsak az egyes történelmi korok, hanem az itt él?k, az idelátogatók közé is szellemi hidat építenek.

 

http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/gyor_buszke_lehetne__gazdag__tortenelmere/2112208/